Fedezze fel Csegöldöt!

A község bemutatása

A község 1974-től a Jánkmajtisi Nagyközségi Közös Tanács társközsége volt, az 1990-es önkormányzati választásokon nyerte vissza önállóságát. A társközségként eltöltött 16 év alatt elmaradt beruházások, felújítások, valmint az infrastruktúra nagyütemű fejlődése gyors változást hozott a község életében. Megépült a gázvezeték, a telefonhálózat, az utakat szirlád burkolattal látták el, bővítették az iskola épületét, kialakították az Idősek Klubját, felépült a gyógyszertár, változott a falúkép. A változásokkal kedvezőtlen hatások is érték a lakosságot, átalakult a Tsz., amjd megszűnt. Megnövekedett a munkanélküliség, több család élt a létminimum alatt. Az emberek élniakarását jellemzi, hogy többen a zöldségtermesztésben látták boldogulásukat, melyben jelentős segítséget nyújtott a helyben működő konzervgyár. Ma már elmondhatjuk,hogy az aktív korú lakosság jelentős része dolgozik, a csökkent munkaképességűek részére szőnyegszövő üzemet létesített a szolnoki székhelyű ZUNIFER Kft, ahol jelenleg is 17 fő dolgozik. A községben egyetlen emlékmű található, amit a két világháborúban elesett katonák és elhurcoltak emlékére készíttettek. A szobor: négyszög alapú gúlán, katonát ábrázoló alak.

Története

Nevét valószínűleg a XV. századból ismert Chegewldy nemesről kapta. A község első név szerint ismert lakosa 1209-ből Tímár nevű ember volt. A XVIII. Század elején, a Rákóczi szabadságharc korában találjuk fel a mostani lakók őseinek nyomait. 1707-ben egy református tanító vezetésével telepszenek le az első családok. 1810-ben ezt írta Szirmai Antal, aki Szatmár vármegyét mutatta be: "szántóföldjei kövérek, rétjei jók. Legelője kövér, itatója alkalmas. Szép erdeje van, a határban ... kenderáztató víze... A Szamos szigetén szép gyümölcsösei. Szántóföldjeit gyakran járja a víz, mely sokszor elborítva, sok károkat tészen." A község a történelem folyamán többször gazdát cserélt. Tulajdonosai voltak pl. a Báthoryak, Zudariak, Drágffiak, Csákyak. A település legutolsó tulajdonosa: báró Vécsey Aurél volt egészen 1945-ig.

Címere

Két oldalt enyhén vágott, pajzs alakú címer, melyet középen ezüstfolyó szel ketté. A pajzs alsó részében sárga mezőben zöld hármas dombon ezüstszínű kettőskereszt áll. A címer felső részében kék mezőben jobbról benyúló sárga színű férfikar. A jobb kéz három szál érett sárga búzakalászt fog marokra. A pajzsot a település alapítójának, a Vécsey család címerének kék-sárga színű, stilizált barokkos motívuma keretezi. A címer fölött a motívum középpontjában korona áll, mely fölé kardját jobb kezében tartó harcos emelkedik. A motívumot a pajzs alatt kék szalag fogja össze CSEGÖLD felirattal. A pajzs alsó részében álló kettőskereszt, a Csegöld településre jellemző katolicizmus szimbóluma. Mivel jelentős többségben vannak a görög katolikusok, ezért került a címerbe a kettőskereszt. Felső részében a három szál búzakalász az alapvető megélhetési forrást, a mezőgazdaságot szimbolizálja. Az emberi kéz pedig a csegöldi emberek szorgos kezét, a mindennapi kenyérért folytatott küzdelmét jelképezi. A címer külső része az alapító család, a Vécsey család címeréből vett stilizált motívum.

Italian Trulli

Díszpolgárok

Csegöld község képviselőtestülete első ízben 2001. Augusztusában, a Millenniumi ünnepség keretében adományozott díszpolgári oklevelet. Első díszpolgárunk Matécsa János, a falú szülöttje, aki jelentősen részt vett a ma is működő helyi Konzervgyár megalapításában, eredményes működésében, a tsz. dolgozói életszínvonalásnak emelésében.

0 Területe(m²)
0 Népessége(fő)
0 Népsűrűség(fő/km²)
0 Tengerszínt feletti magasság(m)

Hírek

Legutóbbi hírek

1
2019 szeptember

I. és II. világháborús hősök emlékmű

I. és II. világháborús hősök felújított emlékművének átadása, megáldása, az áldozatok tiszteletére megemlékezés és koszorúzás.

1
2019 szeptember

Önkormányzati választások

2019-es önkormányzati választás információk